versek
szerkesztő: kamarás klára
1873-74  Olaj, fa, 99,8 x 71,2 cm,  Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.  Kattints, a kép nagyitható.
uhrman iván
A CSODASZARVAS
Évezredek közt eltévedve jár,
éppúgy, ahogy mi is mindannyian.
Rén-agancsát rég elhullatta már,
és fertőzött a víz nyomaiban.

Hol lelhetné a régi, tiszta pusztát,
az ősi és még ősibb Skythiát,
melynek kéklő égboltját koszorúzták
fénylő, bemocskolatlan svasztikák!

lázár mónika
Töredékvers télről és halálról
Elalszom lassan,
barlangot súg körém az éj.
Az árva is gubózik,
az árnyaktól takarót kér,
hogy legyen,
mi beborítja testét
a lámpától elhúzódik,
feküdjön rá a sötétség.

góg jános
Mi vagyok
Vagyok semmi, és néha minden...
Égig nőtt tölgy-derékkal, büszkén
szemben állok jelenünk üszkén
s mögöttem tán' semmi sincsen.

kamarás klára
KÉK CSEND
Impressziók egy fotókiállitáson
I.
Álmomban kék a kék Duna.
Ringat. Lágyan sodor tova...
Árvult, üres tutaj vagyok,
de várnak öblök, tárt karok,
és partok várnak, zöld hegyek,
barátok hívnak, intenek.
Az álom persze mit sem ér,
mert véget ér, ha véget ér...
Közel s távolban semmi kék,
csak szürkeség, csak szürkeség...

némethy mária
Predesztináció
Gyönge vállamon
viszem kolostorom.
Enyém. Sorsomra tapadt,
mint hullámzás a tóra.

millei ilona
Vigyázz!
Ne higgy a hamis jelszavaknak!
Az új vezér mindig harcba hív,
s, ha véred érte kiontottad
ő félrenéz, röhögve legyint.

g.ferenczy hanna
A  LA  BELLA  ITÁLIÁBAN
Fehér ciklámen és félhomály,
csipkés levelű déli pálma,
a Beatles - hajú zongorista
épp az avemáriát játssza.

A pincér lomha, s a mixernő
agyonsminkelt, fekete donna -
gépiesen, unott mosollyal
vermutot tölt a poharunkba.

t.fiser ildikó
Városok pora
Kopott, hiányos, korom-falak,
emlék-színek fakó nyomán,
felejtésbe szürkült történelem,
képek fuldokló épületek falán.

kárpáti tibor
Őszura ül trónján
Őszura ül trónján
az Öreg Időnek
hátára vén pókok
ködpalástot szőnek
mennydörgés a hangja
dió kopog vállán
a vonagló szőlő
vére csorog állán

efraim staub
Álom
Szőke szálai szerte szállnak,
mint szélzilált kalász az érett táblán.
Fejét párnába fúrja, úgy szuszog,
fogom kezét, s őrködöm tarka álmán.

erdei éva
Kőbe vésték
Ostoba játszma csak, mit a lélek űz,
hogy sebeit elfelejtse: tovább nem
küzdök magamért hiába ellened sem.

végh sándor
Tisztelet








varga ibolya
HÁBORÚ
Amikor a kés pengéje villan,
mert a szó éle megcsorbult régen
és a falról a vezetékes rádió
reccsenve nyekken a konyhakövön.
A szódásüveg újratöltve,
a söröskorsó-pajzzsal körbe-körbe,
tántorogva dúl a csata.

szabolcs piroska
Ezüst Folyóm
Lassan hömpölyögve sodródik tova
Veti tajték és hab a víz színét,
Lenn a mélyben, áldott nyugalomban
Hallani, hogyan énekel a lét.

kisszőlősi szánthó lóránt
Apollón
Íj idegén nem pendül a dallam
Múzsavezérlő Phoibosz Apollón,
s nyíl, ha kiröppen messze iramlón,
hallgat a múzsa harci zsivajban.

bittner jános
TALÁLKOZÁS
Félúton álltam múlt s jövő között
A tegnap tükreit már összetörtem
A holnap még csak megszületni készült
Mint szürke ködfal, tornyosult előttem
Oly bársonyos volt, mint a macska talpa
A sűrü ködből egyszer csak kiléptél
És láttam: végtelen az ég hatalma

baranyi ferenc
Figyelj rám
"Figyelj rám egy kicsit
s ne bújj előlem el,
ilyenkor önmagad
elől is rejtezel.
Vedd észre, hogy: vagyok.
Vedd észre s adj jelet.
Beszélj - vagy legalább
rebbenjen a szemed.

németh tibor
Sikoly a szép szavakért
Van-e jogom szót kérni ott,
hol haldoklik a hang?!
...Minden  kongatás csak repedt harang
csorbult jajgatása,
töredezett  lantról torzuló halomba
hulló hangok sokasága.

dobrosi andrea
Januári optimizmus
Várom, de messze még a nap,
hogy fényt szitáljon lángja rám,
most mogorván belém harap,
mintha éhét ez oltaná.

egry artúr
Concerto I.
a fuvola egy végső lehelet
hegedű ágán tört trilla pihen
bársonyos mélyhegedű
gyöngy nevetés tör elő
a vonók átjárta patakból

kerekes lászló
Ne félj
Hagyd játszani
Elcsendesült gondolataid
Legalább az álmok ujjait
Ne szorítsd ökölbe...

nagy jános
A költő és a reggel

1868-69 Olaj, fa, 31 x 24 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest  Kattints, a kép nagyitható.
Visszatekintő

voltak szerelmek,
ideig-óráig ölelkező
kiégett vágyak...
volt barnán villanó ősz is,
az elmúlás parazsán;
és voltak édes zamatos esték...
ez összes megmaradt vagyonom,
s ma romok halmazán ragyog:
az esetleg, a hátha, a talán

fuchs éva     
Munkácsy Mihály: Ásitó inas.            olaj
Munkácsy Mihály: Tanulmány a zálogházhoz.
Reggeli ajándék

Még most is látom arcod nyomát:
kedves kis gödör, puha, meleg, illatos,
s ott egy hajszál is gyöngy-hajadból,
mit az álom nekem ott hagyott.

őri istván     

1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.
1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.
1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.
1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.
1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.
1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.
1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.1881  Olaj, vászon, 146,5 x 114,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Kattints, a kép nagyitható.
Munkácsy Mihály: Virág csendélet      olaj
csak lenne egy nap, amikor ebben a tavaszi napsütésben engem szólítana meg a világ, a koránkelő rigók füttyében, ahogy a konyhába botorkálva, álmosan neked főzném a kávét, közben a sokadik cigarettával a kezemben, s ha bekapcsolnám a rádiót











Nézem csipkefüggönyös belvárosi kávéház ablakain át,
hogy veri, mossa le bővizű zápor a város minden mocskát.
Meglassul a forgalom, megáll az idő egy röpke pillanatra,
a kibúvó nap pasztell fénye, a víz surrogása ezt sugallja

lelkes miklós
TÉLMÉLYI  TŰNŐDÉS
Esőfelhő. Sötétlő gomolyállat.
Ám másutt a fent szép fehéret láttat.
Az ég olyan most, mint az ember lelke:
kis fény szövődik csüggedt fénytelenbe.

fetykó judit
A város arcai
(2005.09.17. Budapest, a Blaha Lujza térnél)









erdélyi gábor
Itt vagyok
Milliárd éve álmodom..
szólt a Kő.
Millió évig szunnyadtam..
mondta a Lég.
Tízezer éve ébredtem.
büszkélkedik az Ember.






Hideg volt.

A kertek alatt járt már a tél.
Te új tüzet gyújtottál
húnyó parázson.
Melengetö álmot...
új dalt hoztál
hol süket csend volt.
Napfényt a borúra...
tavaszt decemberben.

Kaskötő István    

Álmos tó vize balzsamoz oldott éjszakát, halott falevelek áznak partra sodorva, hűvös őszi szél susogja az elfeledett szavak ünnepét, félretolja a haragoszöld fák emlékét.
Felettem világlik a hold dalolva, súgva int csillagívet holnapomra, milliónyi arany emlékpor hullik karomra, régmúlt fájdalom ég fénytelen lámpaként,
.
kamarás klára: kamaras@kalaka.com