Télhó
Fergeteg hava
Szélvész süvölt az országúton át,
hol hóból hordott súlyos torlaszok
között didergőn, gyalog baktatok,
mert a tél döntött: nincsen út tovább.
Meleg szobában, otthon lenni jobb,
hol nem töri a kezem hólapát,
a kandallóban izzik a zsarát,
és leírhatok néhány mondatot.
Az eresz alján szikrát vet a jég,
ha elvonulnak komor fellegek,
vakít a hó a dombok oldalán,
azt sugallva: egyszer majd — talán —
múlik végre a szilaj fergeteg,
s a Nap lassan a Vízöntőbe lép.
Kisszőlősi Szánthó Lóránt
Rejtő Jenő
méltánytalanul mellözött, legolvasottabb magyar
íróra emlékeztetjük olvasóinkat a KLASSZIKOSOK oldalon.
Az elmult évben G.Ferenczy Hanna szépszavú, hangulatos Kalendárium sorozatának versei köszöntötték ovasóinkat ezen az oldalon.
A tradiciót folytatva, e hónaptól kezdve a szonett kitűnő mestere, Kisszőlősi Szánthó Lóránt veszi át a nehéz, de hálás szerepet.
Mi se Jó, se Ős, se Igaz, se Nemes mi a néma,
