TALÁLKOZÁS

 

Félúton álltam múlt s jövő között

A tegnap tükreit már összetörtem

A holnap még csak megszületni készült

Mint szürke ködfal, tornyosult előttem

Oly bársonyos volt, mint a macska talpa

A sűrü ködből egyszer csak kiléptél

És láttam: végtelen az ég hatalma

 

Mert tudtam, egyik isten küldött téged

Lábam alatt üvegcserép csikorgott

Mint hímoroszlán, megráztad sörényed

Vízkék szemedben önmagam kerestem

És úgy vizslattalak, mint egy vadállat

Arcod hamvas barackját megharaptam

Csodáltam tested, hangod, orrod, állad

 

Különös szavaidat ízlelgettem.

A ködfal hátrált, továbbmenni féltem,

Kezem megfogtad és magaddal húztál

Mögöttem a sötét eltűnt a fényben

Rád néztem, néha kicsordult a könnyem

Puhán süppedt az út, amerre léptem

Sokáig készültem, hogy megköszönjem